Minőségbiztosítás
Tartalomjegyzék
1. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA
1.1. Ágazati célok
1.2. Általános fejlesztési feladatok a gimnáziumokban
1.3. Általános fejlesztési célok a kollégiumokban
1.4. A Révai Miklós Gimnáziumra vonatkozó konkrét elvárások
2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA
2.1. Iskolánk arculata
2.2. Küldetésnyilatkozat
2.3. Képzési irányaink
2.4. Nevelési elvein
2.4.1. Tanulóközpontúság
2.4.2 Demokrácia
2.4.3. Felelősség
2.4.4 Polgári értékek
3. INTÉZMÉNYÜNK MINŐSÉGPOLITIKÁJA
3.1. Minőségpolitikai
3.2. Intézményi minőségcélok
3.3. Főbb intézményi folyamatok
3.3.1. Oktatás, nevelés
3.3.2. Mérés, elemzés és fejlesztés
3.3.3. A vezetőség felelősségi köre
3.3.4. Gazdálkodás az erőforrásokkal
3.3.4.1. A tanítás-tanulás folyamatában
3.3.4.2. Az iskola működtetése tekintetében
4. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER
4.1. A vezetés elkötelezettsége
4.2. Jogi követelmények
4.3. Tervezés
4.3.1. Rövid távú feladatok ( egy tanév)
4.3.2. Középtávú feladatok (két-három év)
4.3.3 Hosszú távú feladatok (három éven túl)
4.4. Vezetői ellenőrzés és értékelés
4.4.1. Az ellenőrzési-értékelési rendszer céljai
4.5. Partnerkapcsolataink
4.5.1. A kapcsolattartás közvetlen partnereinkkel
4.5.2. Az intézmény népszerűsítése
4.5.3. Partneri igénymérés
5. AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS RENDSZERE
5.1. Az önértékelés lebonyolítása
5.2. Elemzés, fejlesztési javaslat
5.3. Az irányított önértékelés területei
5.3.2. Az intézmény által elért eredmények
5.4. Az értékelés módszerei
5.4.1. Az adottságokat kérdőívekkel mérjük fel
5.4.2. Az eredményeknél átveszünk eredményeket
6. A FOLYAMATOS FEJLESZTÉS RENDSZERE
6.1. Hibabejelentő lapot töltenek ki
6.2. A fejlesztő javaslat
6.3 A tanulók által észlelt hibák
6.4. Megoldási módok
1. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata törvényi kötelezettségének eleget téve elkészítette minőségirányítási programját.
„Küldetésünk, hogy az önkormányzat rendelkezésére álló valamennyi eszközzel, újabb erőforrások folyamatos feltárásával és bevonásával minőségi szolgáltatást biztosítsunk a közoktatás területén a város és környéke lakossága számára. Mindezt annak érdekében tesszük, hogy a kisgyermekek, fiatalok és szülők az iskolarendszer keretei között minél értékesebb, hasznosabb, folyamatos megújulásra alapokat adó és versenyképes tudást szerezzenek a folyamatosan változó környezeti igényeknek megfelelően” – olvashatjuk a Küldetésnyilatkozatban.
Nyilvánvalóan a szándék az, hogy a városunk olyan intézményhálózattal rendelkezzen, amely ki tudja teljesíteni ezt a küldetést. Ennek a nagy rendszernek egy része – hisszük, hogy fontos része – iskolánk is, mely azonosul ezzel a gondolattal, és miként eddig, ezentúl is mindent elkövet azért, hogy maradéktalanul ellássa feladatait.
Ebből a dokumentumból az is kitűnik, hogy milyen célokat kell figyelembe venni általában, aztán a középiskolai szinten dolgozóknak és végül konkrétan a Révai Miklós Gimnáziumnak.
1.1. Ágazati célok
- Az integrált nevelés és oktatás megvalósítása érdekében ki kell alakítani a megfelelő feltételrendszert.
- Alkalmazni kell azokat a módszereket, amelyek a diákok egyéni képességfejlesztésében a leghatékonyabbak.
- Figyelni kell arra, hogy az érettségizők számának emelkedése esetén is megmaradjon az oktatás minőségének színvonala.
- Kiemelten kell kezelni az idegen nyelv és az informatikai oktatását.
- Össze kell hangolni az ifjúságvédelmi tevékenységet a városi intézményhálózatban működő szakmai műhelyekkel.
- Az iskolákban kell megalapozni a rendszeres sportolás iránti igényt.
- Ki kell építeni és hatékonyan kell működtetni az intézményi információs rendszert.
- Nagy gondot kell fordítani a kollégák folytonos továbbképzésére nemcsak szakmai területen, hanem a pedagógiával és a minőségüggyel kapcsolatban is.
1.2. Általános fejlesztési feladatok a gimnáziumokban
- Kiemelt szerepet kell kapni az általános képzésnek, mely alapja lehet az „életen át tartó tanulás” folyamatának.
- Tovább kell emelkedni az eredményes nyelvvizsgázók számának.
- Az általános képzés mellett támogatni kell az egyes tantárgyakat emelt szinten oktató képzési formákat.
- Törekedni kell arra, hogy minél többen tegyenek le ECDL informatikai vizsgát .
- Lehetőség szerint a tanulók már középiskolában szerezzenek „B” kategóriás jogosítványt.
- Fel kell készíteni a diákokat az eredményes továbbtanulásra.
- Úgy kell kialakítani a tehetséggondozó foglalkozásokat, hogy emelkedjen az OKTV-n résztvevők és a versenyen eredményesen szereplők száma.
1.3. Általános fejlesztési célok a kollégiumokban
- A kollégiumok leterheltsége összhangban kell, hogy álljon a jogszabályokban megfogalmazott lakhatási, tanulási és szabadidős feltételekkel.
- Figyelmet kell fordítani a diákok komfortérzetének javítására.
- A felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokkal segítséget kell adni a tanulóknak a még eredményesebb iskolai munkához.
1.4. A Révai Miklós Gimnáziumra vonatkozó konkrét elvárások
- Fel kell készíteni a diákokat arra, hogy megállják helyüket felsőfokú tanulmányaik során.
- Növelni kell az országos és a nemzetközi versenyeken eredményesen szereplő tanulók számát.
- Gondot kell fordítani az egyéni képességfejlesztés minél hatékonyabb megvalósítására.
- El kell sajátíttatni a tanulókkal a legkülönfélébb tanulási módszereket.
Figyelembe véve iskolánk hagyományait, az eddigi eredményeket, úgy gondoljuk, hogy reális célokat határozott meg számunkra az ÖMIP. Hasonló szellemű ezekhez az elvárásokhoz nevelési programunk is, melyben megfogalmaztuk pedagógiai alapelveinket, kifejtettük, hogy milyen értékeket akarunk képviselni.
Ígérhetjük tehát, hogy a mindenkori jogi keretek között megvalósítjuk azokat a feladatainkat, amelyeket a fenntartó, a velünk kapcsolatban álló partnerek és mi magunk is elvárunk iskolánktól.
Ezekről a teljesítésekről a teljesítménymutatók tükrében rendszeresen tájékoztatjuk az érintetteket. Ide tartoznak:
- tanulmányi és nevelési eredmények,
- érettségi eredmények,
- továbbtanulási mutatók,
- versenyeredmények,
- nyelvvizsga eredményei,
- OKÉV mérések,
- az iskolahasználók elégedettségi mérései,
- a különböző tehetséggondozó foglalkozások munkája.
2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA
2.1. Iskolánk arculata
Gimnáziumunkat 1788-ban Révai Miklós, a kor egyik kiemelkedő gondolkodója alapította. Az eltelt több mint 210 év alatt az iskola székhelye többször változott, és csak a századforduló óta van a Honvéd ligetben. Kiváló tudósok, kutatók, orvosok, mérnökök, tanárok és tisztességes polgárok bizonyították, hogy az alapító által elvetett mag jó talajra hullott.
Hosszú ideje már, hogy intézményünk évről évre mintegy 850-900 diákot készít fel az előttük álló feladatokra, mindezt 24 osztályban, 62 pedagógus kolléga munkájával.
Az utolsó 25-30 év munkája és sikerei alapján büszkén mondhatjuk, hogy iskolánk a Dunántúl legeredményesebb intézménye. Hosszú ideje az ország első öt gimnáziuma közé sorolják az egyetemi és főiskolai felvételik alapján. A legutóbbi 5 tanév országos középiskolai tanulmányi versenyeiről 41 tanulónk érkezett úgy vissza, hogy a legjobb tíz közé jutván nem kellett felvételiznie. Az elmúlt 10 tanévben hat alkalommal volt diákunk nemzetközi diákolimpián, és szerzett fizikából, németből, filozófiából és matematikából igen értékes díjat.
Szintén az utóbbi 5 tanévben átlagosan a végzőseink 117 %-a rendelkezett sikeres, legalább középfokú C típusú nyelvvizsgával.
A kiváló tanulmányi sikereken túl létezik – az iskola falain belül és kívül – egy nehezen megfogalmazható, de igen jól érezhető sajátos révais hangulat, amelyet a ma és a tegnap diákjai is ápolnak és gyarapítanak. Köszönhető ez a felelősségét mindig átérző, feladatát néha erején felül megoldó, a problémák iránt nyitott és érzékeny nevelőtestületnek, az iskolájára és társaira számítani tudó tehetséges és egészségesen lokálpatrióta diákoknak.
Erről tanúskodik az is, hogy tanulóink, kihasználva sokoldalú tehetségüket, eredményesen szerepelnek a kulturális fesztiválokon, és 1992 óta nagy sikerrel működnek színjátszó csoportjaink.
Bizonyára a négy és hat év alatt szerzett élmények teszik azt, hogy a végzett révaisták szívesen járnak vissza volt iskolájukba; ezért is fontos számunkra mindig a hagyományok ápolása, amelyben volt tanítványaink mellett volt tanárainkra is számítunk.
Győr irányításában és szellemi életének formálásában mindig igen nagy szerepet játszottak egykori tanulóink, akik közül nagyon sokan térnek vissza tanulmányaik befejezése után városunkba.
2.2. Küldetésnyilatkozat
A gimnáziumi évek alatt el kell érni, hogy a tanulók biztos alapokat, továbbfejleszthető ismereteket, széles műveltséget szerezzenek! Legyenek képesek az önálló tanulásra, és legyen igényük az önművelésre!
Váljanak kulturált viselkedésű, az erkölcsi normákat betartó és később megkövetelő felnőttekké!
Becsüljék önmaguk és mások munkáját!
Alakuljanak ki bennük a közösségben élés szabályai, a másság tiszteletben tartása, a tolerancia!
Ismerjék meg hazánk kultúráját, hagyományait és történelmi emlékeit!
Legyen igényük az egészséges életmódra!
A gimnázium készítse fel tanulóit a felvételi vizsga követelményeinek teljesítésére, és alakítson ki bennük olyan képességeket, amelyek szükségesek az eredményes egyetemi és főiskolai tanulmányokhoz!
2.3. Képzési irányaink
Iskolánkban 1982 óta tiszta profilú gimnáziumi képzés folyik. Ezen belül a tagozatos rendszertől a fakultáción át jutottunk el a mostani széles kínálatig.
Több mint 15 éve működik már a klasszikus humán és reáltípusú osztály. 1997-ben indítottuk az első matematika-idegennyelvi képzést, amellyel a változó igényeknek szerettünk volna jobban megfelelni. A tapasztalataink azt mutatják, hogy ez a képzés lett mára a legkedveltebb célja az iskolánkat választóknak. Ugyancsak a kor követelményei hívták életre az informatikai osztályt, amely -a kifejezetten ez irányba továbbtanulók mellett- a többieket hozzáértő felhasználónak szeretné felkészíteni.
1992-ben az akkori igényeknek elébe menve hirdettük meg a hatévfolyamos képzést, melynek sikerét bizonyítja az eredményeken túl az is, hogy minden évben 7-10-szeres túljelentkezés van erre az oktatási formára.
2000-ben szerveztük az első Arany János Program keretei között induló osztályunkat többek között azzal a céllal, hogy sikerül-e a hátrányos helyzetű tanulókat úgy felkészíteni, mint az eddig ide járó diákokat.
2003 júliusában az intézményracionalizálás részeként iskolánk egy 110 fős fiú kollégiumot üzemeltet.
2.4. Nevelési elveink
Nevelőmunkánkban alapvetően az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:
- az emberi együttélés általános szabályai
- az egyetemes és nemzeti kultúra értékei
- a polgári társadalom normái
- a közoktatási törvényben megfogalmazott értékek.
Ezek mellett nagyon fontosnak tartjuk az egészséges életmódra nevelést, valamint a környezet fokozott védelmének problémáját.
Az iskolai nevelés folyamatában nevelőtestületünk a mindennapi gyakorlatban a következő értékeket tekinti elsődlegesen fontosnak:
2.4.1. Tanulóközpontúság
Iskolánk minden dolgozója tiszteletben tartja a szülők és diákok jogait, ugyanakkor tudatosítja kötelességeiket, és elvárja azok felelősségteljes végrehajtását is.
Figyelembe veszi a szülők és diákok jelzéseit, és ezek értékelése után igyekszik megoldani az esetleg felmerülő problémákat.
Az iskola lehetőségeihez képest maximálisan próbálja megvalósítani az egészséges körülményeket és az optimális terhelést.
2.4.2 Demokrácia
Tiszteletben tartjuk az emberi méltóságot és az egyéniséget. Elvárjuk, hogy a tanulóközösség is ebben a szellemiségben viselkedjen, ezért mindent megteszünk, hogy ennek megfelelően neveljük tanulóinkat. Hisszük, hogy a személyes példa a legfontosabb.
Tudjuk azt is, hogy sok esetben egyik ember szabadságának legnagyobb korlátja a másik ember szabadsága, ha rosszul alakítjuk ki az ezzel kapcsolatos fogalmakat. Ezért a szabadsággal egyenértékűen fontos szerepet szánunk a rendnek
A tanuló rendszeres információt kap minden őt érintő kérdésben, és gyakorolhatja szervezett formában egyetértési, döntési, véleményezési és javaslattételi jogait.
2.4.3. Felelősség
Felelősek vagyunk az egyénnel – a szülővel és diákkal –, valamint a tágabb közösséggel szemben is. Nemcsak a tanulmányaik megfelelő elvégzéséért, hanem a helyes személyiség kialakításáért is.
Diákjainkban is ki kell alakítani a felelősség érzetét; azt, hogy vállalják cselekedeteiket, döntéseiket, választásaikat és ezek következményeit.
2.4.4 Polgári értékek
Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók személyiségének, életének részévé váljanak a polgári erények, a polgári szemlélet, a társadalmi hasznosság, a tisztesség, a megbízhatóság, a munka becsülete.
Legyünk büszkék hagyományainkra.
A globalizálódó világ mellett becsüljük szülőföldünket, becsüljük hazánkat, legyünk büszkék hazánk értékeire.
3. INTÉZMÉNYÜNK MINŐSÉGPOLITIKÁJA
Intézményünk minőségpolitikája az előző fejezetben leírt elveink szerint összefoglalva:
3.1. Minőségpolitikánk
- Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.
- A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik.
- Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott.
- Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak.
- A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus.
Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.
3.2. Intézményi minőségcélok
Az eredmények egyszerűbb értékelése, a fejlődés könnyebb nyomon követése miatt az alábbi célokat tűzzük ki konkrétan megfogalmazva:
- Olyan színvonalon dolgozni, hogy a 7. és 9. évfolyamra minden évben túljelentkezés legyen a jeles általános iskolai eredményt elérő tanulók között.
- Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig (legkésőbb az érettségin) minden tanuló
a) szerezzen ECDL szintű informatikai ismereteket,
b) tegyen le legalább egy nyelvből középfokú nyelvvizsgát.
- Minden végzős tanulónk jelentkezzen felsőfokú oktatási intézménybe, és legalább 90 %-át vegyék is fel, közülük legalább 50 %-ot az általa megjelölt első helyre.
- Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen induljon el a 11-12. osztályos tanulók 30 %-a. Közülük jusson a második fordulóba az indultak 30 %-a. Végül a verseny döntőjébe kerüljön be a II. fordulóba jutottak 30%-a.
- A természettudományos tantárgyakból 9-10. évfolyamon induljon legalább egy-egy szakkör.
- Működjön minden évben legalább két színkör!
- A tanulói elégedettségmérés minden kérdésben érje el a 70 %-ot iskolai átlagban.
- A dolgozói elégedettségmutatók értéke minden kérdésben érje el a 70 %-ot valamennyi dolgozó átlagában.
- A szülői elégedettségmutatók értéke érje el a 70 %-ot az összes megkérdezett szülő átlagában.
- Legalább ötévente jelentessünk meg időszakos kiadványt, az időszakot összefoglaló legjelentősebb eseményekről, az adott évek főbb mutatóiról, statisztikáiról.
- Minden tantárgyi modul oktatására legyen szakképzett tanárunk.
- Növelni kell a könyvtár könyvállományát és a multimédiás ellátottságot.
- Kétévente a Révai Miklós-nap előtti időszakban rendezzünk szaktárgyi háziversenyeket, illetve az adott tantárgyakhoz kapcsolódó szakmai, valamint népszerűsítő előadásokat.
- Erősítsük a DÖK szerepét, hogy a tanulók aktívabban éljenek az iskola adta lehetőségekkel.
- Az osztályfőnökök és a testnevelők minden évben kapják meg az iskolaorvos felméréseit.
- Az iskolai tömegsport foglalkozásokon vegyen részt legalább a tanulók 25 %-a.
- Személyesen kell találkozni a problémás tanulók szüleivel.
- Folyamatosan számon kell tartani azokat a tanulókat, akik tankönyv- vagy egyéb szociális segélyre jogosultak.
- Az osztályok a maguk szervezte kirándulásokon ismerjék meg városunk környékét és legalább egy más tájegységet!
- Minden évben szervezzünk diákjaink szereplésével kulturális bemutatót.
- A kollégiumban minden évben működjön felzárkóztatás ill. tehetséggondozás a kötelező érettségi tantárgyakból.
- EU konform szerinti hálószobák kialakítása a célunk.
- Kollégiumi versenyeken eredményesen szerepeljenek tanulóink.
- A kollégiumi szobákat hatékonyabban kell értékesíteni hétvégenként és a szünetekben.
3.3. Főbb intézményi folyamatok
Az eddigi tapasztalataink alapján intézményünk meghatározta azokat a folyamatokat, melyek kulcsfontosságúak az eredményes működés szempontjából.
3.3.1. Oktatás, nevelés
Az intézmény alapító okiratában meghatározott feladata alapján kulcsfolyamata az oktatás, nevelés, melynek alfolyamatai:
- beiskolázás
- tanulók támogatása
- tanulók értékelése
- osztályfőnöki munka
- munkaközösségi munka
- tanári munka
- vizsgák szervezése és lebonyolítása
- iskolai rendezvények szervezése
- napi munka szervezése
- a kollégiumi munka
- DÖK működése
- kommunikáció a partnerekkel
3.3.2. Mérés, elemzés és fejlesztés
Az intézményünk működésével, folyamatainak ellenőrzésével, partneri igényekkel, elégedettséggel kapcsolatos mérések, elemzések és fejlesztések biztosítják a célok elérését. A mérés, elemzés és fejlesztés kulcsfolyamat alfolyamatai:
- partneri igényfelmérés
- irányított önértékelés
- helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek
- belső értékelések
3.3.3. A vezetőség felelősségi köre
Ebbe a kulcsfolyamatba tartozik a mérési eredmények, elemzések alapján történő beavatkozás, fejlesztés, az intézményünk jövőképének tervezése, az új célok, feladatok meghatározása:
- oktató- nevelőmunka tervezése
- vezetői ellenőrzések
- vezetői értékelések
- dokumentumok kezelése
3.3.4. Gazdálkodás az erőforrásokkal
A vezetői beavatkozások elsősorban ezen a kulcsfolyamaton keresztül valósulnak meg az alábbi alfolyamatokkal.
3.3.4.1. A tanítás-tanulás folyamatában:
- új, a feladatok ellátására alkalmas munkatársak felvétele és betanítása mentori rendszer segítségével
- munkatársak értékelése az önértékelés, a vezetői ellenőrzések és az eredmények, tapasztalatok birtokában
- munkatársak képzése az iskola igénye és a dolgozók egyéni ambícióinak figyelembevételével
- biztonságos intézményi követelmények biztosítása
- esztétikus munkakörnyezet kialakítása
- mindenki számára ismert ösztönző rendszer kiépítése
3.3.4.2. Az iskola működtetése tekintetében:
- az iskola igényei és lehetőségei szerinti gazdasági tervezés
- ésszerű és szabályok szerinti gazdálkodás
- a tanításhoz elengedhetetlen eszközök beszerzése
- az épület oktatási célra alkalmas működtetése
Célunk az, hogy a minőségbiztosítási rendszer működtetésénél minden folyamatra legalább 3 évente egyszer sor kerüljön. Ezen belül is a legfontosabb kulcsfolyamatokat ennél sűrűbben értékeljük.
4. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER
4.1. A vezetés elkötelezettsége
A minőségbiztosítási rendszer kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény igazgatója. Az a tény, hogy fontosnak tartja a leírt célokat, hogy kiemelten kezeli az iskola optimális működésével összefüggő kérdéseket, nagy hangsúlyt ad az ehhez kapcsolódó munkának. Elengedhetetlen, hogy elkötelezetten minőségcentrikus legyen.
A minőségbiztosítás iskolai rendszerének kiépítése és megvalósítása érdekében az intézmény vezetése:
- kinyilvánítja elkötelezettségét a minőség és annak megőrzése, folyamatos fejlesztése érdekében
- betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, a szabályozók előírásait
- megfogalmazza a folyamatos fejlesztésre alkalmas stratégiát
- meghatározza a stratégia eszközeit és módszereit
- a megvalósításhoz biztosítja a szükséges erőforrásokat
- elkészíti az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját – ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja –, éves munkatervét, minőségpolitikáját, kitűzi a minőségpolitikai célokat - a partneri igények megismerése során nyert információkat is beépítve.
- kinevezi az intézmény minőségügyi vezetőjét
- elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket
- az elemzések után megteszi a szükséges beavatkozásokat, fejlesztéseket
- biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat
4.2. Jogi követelmények
Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó vagy az intézmény belső szabályozói – minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg. Természetesen ezek betartása munkaköri kötelessége minden munkatársunknak.
A különböző jogszabályokat az alábbi helyeken lehet megtekinteni:
Könyvtárban
- Alkotmány
- Pedagógiai Program
- Házirend
- Szervezeti Működési Szabályzat
Igazgatónál
- Közoktatási Törvény
- Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik
- Pedagógiai Program
- Alapító Okirat
Gazdasági vezetőnél
- Munka Törvénykönyve
- Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik
Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak:
Magyar Közlöny - felelős: gazdasági vezető
Oktatási Közlöny - felelős: igazgató
Ezen felül célunk a CD jogtár több felhasználású hálózati verziójának az üzemeltetése. A legfrissebb változat eljuttatása az üzemeltetőhöz a gazdasági vezető feladata. Az üzemeltető a rendszergazda.
A jogi követelmények betartását a vezetői ellenőrzésekkel kell megerősíteni.
4.3. Tervezés
Az előzőekben leírt elvek, célok minél jobb megvalósítása érdekében az iskola feladatait rendszerbe foglaljuk a feladatellátás időtartama szerint.
Így megállapíthatunk rövid (munkaterv), közép és hosszú (stratégiai) távú feladatokat.
4.3.1. Rövid távú feladatok (egy tanév)
- A tanulók érdeklődési körének megfelelő diákkörök, szakkörök, önképzőkörök szervezése, vezetése
- A gyengébb tanulók igényeinek megfelelő felzárkóztatások biztosítása
- Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása
- A 10. illetve a 11. osztályos tanulók érettségi felkészítésre való jelentkezésének előkészítése. A tanulók illetve szüleik informálása az aktuális helyzetről
- Szaktárgyi háziversenyek kiírása, megszervezése
- Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása
- Tanulmányi kirándulások szervezése
- Iskolai sportnap szervezése, lebonyolítása
- Diáknap szervezése, lebonyolítása
- A Révai Miklós-nap előkészítése, lebonyolítása
- Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése
- Elméleti és gyakorlati ismeretek gyűjtése az egészség védelme és megőrzése érdekében
- Környezetvédelemmel kapcsolatos problémákról előadások szervezése
- Kulturális bemutató szervezése
- Pályázatok figyelése és elkészítése
- Tanártovábbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása az iskola igényeinek figyelembevételével.
- A szakmai munkához szükséges szakfolyóiratok, könyvek, egyéb adathordozók biztosítása
- Mulasztások, késések következetes számonkérése, adminisztrálása
- Az iskolai dokumentumok naprakész vezetése
- Az iskolai támogatások rendszerének kidolgozása
- A Révai Miklós Alapítvány éves működésének meghatározása
4.3.2. Középtávú feladatok (két-három év)
- Emelt szintű érettségire való felkészítés
- Nevelést, oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása
- Az iskola udvarának rendbetétele
- Az iskolaépület külső tatarozása, ablakok cseréje
- A kollégium korszerűsítése
4.3.3 Hosszú távú feladatok (három éven túl)
- Felkészítés az érettségire és a továbbtanulásra
- Ki kell alakítani azt a tanórai és tanórán kívüli rendszert, amivel diákjainkat az eredményes ECDL vizsgára fel tudjuk készíteni
- Iskolai sportkörök bővítése
- Újabb – elsősorban angol nyelvterületű – külföldi partnerkapcsolatok elindítása
- Az iskolaépület belső állagának megóvása
- Kihasználhatóbbá tenni az épület padlásterét. (Műszaki felmérés, tervek)
A terveket az éves munkaterv bontja le konkrét időpontokra, szereplőkre.
4.4. Vezetői ellenőrzés és értékelés
Az ellenőrzéssel azt vizsgáljuk meg, hogy mennyire sikerült megfelelni a szabályoknak, mennyire sikerül a normák szerint dolgoznunk.
Az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem a megfelelés, hanem az eredményesség vizsgálatára irányul, ahol a kitűzött célokat és az elért eredményt vetjük össze. Az értékelés célja az eredmények javítása, az iskola egészének vagy egy elemeinek, funkcióinak a fejlesztése. Az értékelés az egész folyamatban résztvevő minden szereplő számára lényeges és fontos kell, hogy legyen.
A mérés pedig az ellenőrzés és értékelés egyik legfontosabb eszköze.
Nézzük, melyek a legfontosabb részei a vezetői ellenőrzésnek és értékelésnek:
Tanulók tanulmányi munkája
- tanórai és tanórán kívüli tevékenységek
- érettségi vizsgák
- tanulmányi versenyek
- nyelvvizsgák
- ECDL vizsgák
- OKJ vizsgák
- különböző országos vagy regionális felmérések
Tanulók magatartása, szorgalma
- a Pedagógiai Programban és a Házirendben leírtak szerint
Pedagógusok, technikai dolgozók munkája
- önértékelés (évente, munkaközösségenként)
- vezetői ellenőrzés
- tervezett (munkatervben meghatározott)
- eseti
- külső, szakmai vizsgálat
Intézményi szintű
- fenntartói vizsgálatok
- szakmai tevékenységre vonatkozó
- gazdasági, pénzügyi szempontú
- vizsgák
4.4.1. Az ellenőrzési-értékelési rendszer céljai
- a pillanatnyi teljesítmény javítása
- az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása
- a feladatok és az elvégzésükhöz rendelkezésre álló lehetőségek összhangba hozása
- az optimális erőforrások kihasználása
- pontos adatok biztosítása a minőségi munka elismeréséhez
- megbízható információt nyújthat a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról
- egymás véleményének pontos megismerése miatt javíthatja a munkahelyi légkört, fokozódhat az együttműködési készség.
4.5. Partnerkapcsolataink
A munkánk során rendkívül fontos az, hogy pontosan tudjuk, kikkel vagyunk kapcsolatban, kikkel kell együtt dolgoznunk céljainkért. Természetesen ismernünk kell , hogy mit várnak tőlünk, mennyire elégedettek munkánkkal, hogy tudnánk még hatékonyabban együttműködni.
A tájékozódás alapján felmerülő vélemények azonban nem jelentik az igények szolgai módon való kiszolgálását, az azonnali gyors beavatkozások és irányváltások szükségességét. Hisszük ugyanis, hogy az eddigi hosszú távon megalapozott eredményeink voltak azok a szempontok, ami miatt partnereink minket választottak. Megkönnyíti azonban a munkánkat, illetve a kommunikációnkat, ha tudjuk azt, hogy milyen problémák merülnek fel; mik azok, amelyeket másképpen gondolunk vagy máshogy akartunk, és mik azok, amelyekben megerősítik szándékainkat, eszközeinket és eredményeinket. Ha sok helyről érkezik azonos jellegű jelzés, akkor alaposan át kell gondolni a helyzetet, elismerni kell az állapotot, és esetenként meg kell változtatni az addigi rendszert vagy annak egy részét.
Ennek érdekében azonosítani kell a partnereinket, meg kell határoznunk, hogy kiktől várjuk ezeket az információkat.
Kiemelt partnereink, hisz nap mint nap együtt dolgozunk:
- az intézmény dolgozói
- az idejáró diákok
- az idejáró diákok szülei
- a fenntartó önkormányzat
Természetesen vannak olyan intézmények, szervezetek, akikkel szintén együtt dolgozunk egyes alkalmakkor, különböző feladatok megoldása közben.
Szakmai oldalról ilyen a Megyei Pedagógiai Intézet és az OKÉV Nyugat-Dunántúli Regionális Irodája.
Nevelési téren sokszor fordulunk a Nevelési Tanácsadóhoz, akire az ilyen kérdésekben számíthatunk.
Erkölcsi és anyagi támogatást kapunk a Révai Miklós Baráti Körtől, melyet volt diákjaink alapítottak és működtetnek az iskola céljait segítve.
Nem szabad megfeledkezni azokról a támogatókról sem, akik hozzájárulnak különböző felajánlásokkal a jobb lehetőségek megteremtéséhez.
A kapcsolatokat velük is gondozni kell, teret kell adni arra, hogy tájékoztatókon vagy más közvetlen módon informáljuk egymást azokról a dolgokról, amelyekben segíteni tudnak iskolánknak.
4.5.1. A kapcsolattartás közvetlen partnereinkkel
Pedagógusokkal
Az iskola vezetősége minden tanítási hét első napján megbeszéli az elmúlt hét munkáját és a következő hét feladatait. Erről az oktatási igazgatóhelyettes Heti munkarend formájában írásbeli összeállítást készít és kiteszi a tanáriban a faliújságra.
Indokolt esetben az igazgató nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze.
Ha szűkebb közösséget érintő eseményről van szó, az igazgató velük egyeztet.
Munkaközösségekkel
Évente kétszer munkaközösségi értekezleten beszélik meg a kollégák a terveket, tapasztalatokat. Ezeken a vezetőség egy tagja is részt vesz.
Konkrét ügyekben az igazgató vagy a munkaközösség-vezető kezdeményezheti a szakmai közösség összehívását.
Nem pedagógus dolgozókkal
A gazdasági vezető az igazgatóval történő előzetes megbeszélés alapján minden hónap első munkanapján munkaértekezletet tart 14 órától.
A távollévő dolgozókat a gazdasági vezető a megérkezéskor tájékoztatja.
Diákokkal
A Heti munkarendből illetve az esetenkénti megbeszélésekből adódó, tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják.
A fontos eseményekről, eredményekről a tanítási napok 3. szünetében az iskolarádión keresztül a nevelési igazgatóhelyettes értesíti a diákokat.
Az ellenőrzőbe beírt információkat- szülői értekezlet, fogadóóra, dicséret, büntetés, érdemjegy- az osztályfőnök aláírja.
Adott osztályt vagy évfolyamot, vagy más közösséget érintő kérdésben az adott csoportot tájékoztatja az igazgató vagy helyettese.
Szülőkkel
Évente 3 alkalommal szülői értekezletet tartunk: szeptemberben, decemberben és februárban. Két esetben fogadónap során várjuk az érdeklődőket decemberben és februárban. A pontos dátumot az éves munkatervben határozzuk meg. A terembeosztás rendjét az oktatási igazgatóhelyettes készíti el. A fogadónapokon minden kollégának kötelező a részvétel, míg a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. A távolmaradást indokolt esetben az igazgató engedélyezheti.
Ezen kívül minden pedagógusnak ki kell jelölni egy tanórát, amelyben hetente fogadni tudja a szülőket. Ezeket az időpontokat egy összesített listán az oktatási igazgatóhelyettes kifüggeszti a tanáriban, az osztályfőnökök pedig az érintett kollégák fogadóóráját beíratják a tanulók ellenőrzőjébe.
Az egyes évfolyamokat érintő kérdésekben - pl. jelentkezés az érettségire való felkészítőre - , külön tájékoztatót tartunk a szülőknek és diákoknak együttesen.
Folyamatosan kapcsolatot tartunk a saját nevelési igényű gyermekek szüleivel.
Szülői munkaközösséggel
Az iskolavezetés az eseti megbeszéléseket nem számítva évente két alkalommal találkozik a szülői munkaközösséggel.
Fenntartóval
A kapcsolatot az iskola igazgatója és gazdasági vezetője tartja az önkormányzat megfelelő irodáival.
Kollégiummal
A nevelési igazgatóhelyettes illetve az érintett osztályfőnökök évente két alkalommal keresik fel azokat a kollégiumokat, ahol iskolánk diákjai elhelyezést kaptak. A kollégium nevelőtanárai havonta átvezetik az eredményeket a haladási naplóból a kollégiumi naplóba, és az esetleges problémákat megbeszélik a szaktanárokkal.
4.5.2. Az intézmény népszerűsítése
Az iskolánk tanulói, tanárai által elért helyi és országos sikerek kerüljenek fel a gimnázium honlapjára. Érjük el azt is, hogy a helyi sajtó és média adjon hírt azokról az eredményekről, amelyekre joggal lehet büszke minden győri. Ezeket dokumentáljuk rendszeresen.
Kiadványainkat – időszakos évkönyvek, diákantológiák – minél szélesebb körben terjesztjük és népszerűsítjük.
4.5.3. Partneri igénymérés
Minden tanévkezdéskor az igazgató a minőségügyi vezető közreműködésével megszervezi a mérés lebonyolításáért felelős csoportot. A megbízás 1 évre szól szeptember 15-től, szeptember 15-ig. A munkacsoport a partnerek számbavétele és az előző évi intézkedések alapján elkészíti a Partneri elégedettségvizsgálat tervét.
A felméréseket célszerű november és február között lebonyolítani. A terv tartalmazza a konkrét időpontokat, az egyes felmérésekért felelős nevét, valamint a jelentés határidejét.
A jelentést az intézkedésekről, illetve a Partneri elégedettségvizsgálat tervét a tantestület hagyja jóvá.
Miután a tervet a tantestület jóváhagyta, a tagok elkészítik a szükséges mérőeszközöket (kérdőívek, interjúkérdések). Vigyázni kell arra, hogy az évről évre esetleges változások a mérőeszközökben ne legyenek olyan mértékűek, ami már lényegesen befolyásolhatja az összehasonlíthatóságot.
A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a csoport feladata lesz. Az elemzésnek ki kell terjednie az adott év véleményeinek egymással, illetve az előző évi mérések eredményeivel való összehasonlításra is. A felmérésből jelentést kell írni. Az Összefoglaló jelentés alapján a tagok Intézkedési tervet állítanak össze. Ebben a felmerülő dolgokat csoportosítják aszerint, hogy kinek a felelősségi körébe esik, illetve hogy mikor kell foglalkozni a javaslattal.
- Igazgatói utasítással megoldható feladatok
- Fejlesztő tevékenységet igénylő feladatok
- Az adott tanévben megoldandó feladatok
- A következő tanévre áthúzódó feladatok
5. AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS RENDSZERE
Az eljárás célja az intézmény adottságainak, eredményeinek a felmérése, azok értékelése, a szükséges beavatkozások elvégzése, az igényelt fejlesztések lehetőségeinek megvizsgálása.
5.1. Az önértékelés lebonyolítása
Az igazgató a minőségügyi vezetővel egyetértésben szeptember 15-ig megbízza az önértékelést lebonyolító csoport tagjait. A csoportot a minőségügyi vezető irányítja.
A megbízott kollégák október 15-ig áttekintik az önértékelés eszközeit (kérdőívek, pontszámítások). Az eszközöket a tantestület hagyja jóvá.
Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és az eredmények összesítése, partnerek kiszámítása a csoport feladata. Határidő: január 15.
A vizsgálatról Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről címmel jelentést készítenek, amiben ki kell térni az intézmény erősségeire és a fejlesztendő területekre. A jelentést a minőségügyi vezető a félévi értekezleten ismerteti a testülettel.
5.2. Elemzés, fejlesztési javaslat
A tantestület által megvitatott és elfogadott jelentést a csoport összehasonlítja a Pedagógiai Programban leírtakkal. Ez alapján rangsorolják az intézmény előtt álló legfontosabb feladatokat, a fejlesztendő területeket.
Ezt a márciusi tantestületi értekezleten vitatjuk meg és hagyjuk jóvá.
A tanévzáró értekezleten a minőségügyi vezető beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről.
5.3. Az irányított önértékelés területei
5.3.1. Az intézmény adottságai
- a vezetés szerepe
- az intézményi stratégia megvalósítása
- a meglévő folyamatok szabályozottsága
- az erőforrások kihasználása
- a partneri igények figyelembevétele
5.3.2. Az intézmény által elért eredmények
- a kitűzött célok elérése, megvalósítása
- a partnerek elégedettsége
- az erőforrások felhasználásának hatékonysága
- a munkatársak bevonásának mértéke
- a fejlesztés eredményei
- a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei
5.4. Az értékelés módszerei
5.4.1. Az adottságokat kérdőívekkel mérjük fel, amelyeket az önértékelés évében minden dolgozó kitölt.
- a vezetés irányító tevékenysége
- folyamatok
- az iskolai stratégia
- erőforrások
5.4.2. Az értékelésnél átveszünk eredményeket a partneri és dolgozói elégedettségvizsgálat kérdőíveiből
Vizsgáljuk az iskolánk társadalmi hivatását.
Természetesen döntő mértékben figyelembe vesszük az iskolai eredményeket:
- tanulmányi munka (tan. átlagok, versenyeredmények, nyelvvizsgák, bukások)
- kimenő osztályok eredményei (érettségi, felvételi)
- fegyelmi helyzet (magatartás, szorgalom, hiányzás, dicséretek, büntetések)
- iskolánkba jelentkezők mennyisége és minősége
Az irányított önértékelést három évente fogjuk elvégezni. Több tanévet átfogó adatoknál átlagértékkel számolunk, de figyelembe vesszük az esetlegesen előforduló nagyobb szóródást is. Az első ilyen értékelést a 2004. évi tanévzáró értekezleten jelöljük ki. Addig pedig a vezetőség és a minőségügyi vezető tájékozódik a tapasztalattal bíró intézményeknél.
6. A FOLYAMATOS FEJLESZTÉS RENDSZERE
Az eljárás célja, hogy az iskola működése során előforduló problémák, a felmérések alapján látszódó hiányosságok felszínre kerüljenek, és beavatkozás következtében megszűnjenek. Majd olyan intézkedések történjenek, melyek megelőzik a hibákat, tartósan kijavítják azokat.
Fontosnak tartjuk az eljárás során, hogy a probléma felvetője mindig kapjon választ a kérdésére, javaslataira, meglátásaira.
A működési problémák illetve a javítási módok összegyűjtése a minőségügyi vezető feladata. Módjai:
- Hibabejelentő lap
- Fejlesztő javaslat
- Tanulói észrevételek
6.1. Hibabejelentő lapot töltenek ki
- az intézmény dolgozói
- a belső vizsgálat vezetője
- az iskolavezetés tagjai
- a diákönkormányzatot segítő tanár a Tanulói észrevételek alapján
6.2. A fejlesztő javaslat című lapot az iskola bármely dolgozója kitöltheti. Célja, hogy a munkatársak javaslataikkal hozzájáruljanak az iskolai működés hatékonyabbá tételéhez.
6.3. A tanulók által észlelt hibák felmérésére a Tanulói észrevételek című lap használható, amelynek kitöltése minden tanuló joga. Összegyűjtése a DÖK feladata az általuk leírt módon. Saját döntésünk alapján vagy maguk dolgozzák fel a jelentést, vagy a diákönkormányzatot segítő tanár kitölt egy Hibabejelentő lapot, vagy Fejlesztési javaslatot tesz.
6.4. Megoldási módok
A minőségügyi vezető az összegyűjtött lapok tartalma alapján dönt a folytatásról, ez lehet:
- intézkedés
- intézkedési terv (ha a megoldás több lépésből áll)
- fejlesztő tevékenység (ha a megoldás még nem ismert).
A kitöltetlen lapok az iskolatitkárnál illetve a portán találhatók. Pótlásuk az iskolatitkár feladata.
Az ellenőrzésért felelős személy feladata a végrehajtás hatékonyságának ellenőrzése, amelyet az intézkedővel együtt végez.
A minőségügyi vezető az iskolavezetést (vezetői értekezleten) és a tantestületet (félév és év végi értekezleten) tájékoztatja a lezárt és a folyamatban lévő intézkedésekről és fejlesztésekről.