Az emelt szintű szóbeli történelemérettségi tematikája (2021)
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
2. Magyarország gazdasága a 14–15. században
3. Az ipari forradalom (hullámai,gazdasági, társadalmiésökológiai hatásai)
4. A világgazdaság és a magyar gazdaság a két világháború között (világgazdasági válság,a trianoni béke gazdasági hatásai, a Bethlen-féle konszolidáció és a gazdasági válságMagyarországon)
5. A világgazdaság és a magyar gazdaság a második világháború után (európai integráció, a globális világ ellentmondásai, aRákosi-és a Kádár-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás)
II. Népesség, település, életmód6.Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
8. Budapest világvárossá fejlődése
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-tőlIII. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
11. A magyar társadalom a13–14. században (II. Andráskora, IV. Bélakora, Anjou-kor)
12. A középkor és a kora újkor kultúrája (művelődés és írásbeliség a középkorban, romanika, gótika, reneszánsz, barokk)
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században14. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon (társadalmi rétegződés és egyenlőtlenségek, nemzetiségek)
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
15. Modern alkotmányos berendezkedések és az alapvető emberi jogok gondolata a kora újkorban (a felvilágosodás, az angol alkotmányos monarchia, az Amerikai Egyesült Államok születése és alkotmánya, az Emberi és polgári jogok nyilatkozata)
16. A polgári átalakulás programja és megvalósítása Magyarországon a reformkorban és 1848-ban
17. Magyarország államberendezkedése a dualizmus korában (a kiegyezés és a polgári állam kiépülése)
18. Az ENSZ és az Európai Unió
19. A politikai intézményrendszer Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig (a rendszerváltás, a közjogi rendszer 1989 és 2011 között, Magyarország Alaptörvénye)
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
20. Ókori államberendezkedések (Athén, Róma –Julius Caesar egyeduralmi kísérlete, Augustus principátusa)
21. A világvallások és összehasonlításuk (brahmanizmus, buddhizmus, zsidó vallás, kereszténység, iszlám)
22. Kereszténységa középkori Európában és Magyarországon (a nyugati és a keleti kereszténység, szerzetesrendek, a kereszténység felvétele és az egyházszervezés Magyarországon)
23. A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem)
24. A két világháborúközötti diktatúrák és ideológiájuk (sztálini diktatúra, olasz fasizmus, náci Németország)
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között (harmincéves háború, örökösödési háborúk, napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus)
27. A világháborúk (kirobbanásuk oka, szembenálló felek, hadviselés és frontok, a háború jellege)
28. Magyarország az első és a második világháborúban, az első világháború következményei: az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, a trianoni béke és a revíziós törekvések
29. A kétpólusú világrend (kialakulása, jellemzői, a két blokk berendezkedése, konfliktusok, szétesése)
30. A „harmadik világ” (a gyarmati rendszer felbomlása, afejlődő országok problémái)
Megjegyzés:
A tematikában szereplő 30 cím tartalmának azonosítását segítik a részletes vizsgakövetelmények Kompetenciák, illetve Témakörök című részében található információk. A tematikában szereplő címek alapján kerülnek kijelölésre az adott vizsganapra érvényes konkrét tételek. A szóbeli tételek három-öt feldolgozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és a megadott, különböző típusú források értelmezését is elvárják a tétel kifejtésekor.
