1893. október 4-én , ahogy akkoriban megfogalmazták „ koronás királyunk névünnepe alkalmából”, azaz Ferenc József tiszteletére Ferenc-napon, ünnepélyesen felavatták azt az épületet, amelyben Ti is ott ültök, tanultok, a gimnázium régi épületét.
A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola a Liszt Ferenc utcából a Jókai u. 21.-be költözött, hisz a város nagylelkűen 16.000 FT tértékű telket adományozott az akkor még szinte üres Honvéd-ligetben, sőt az építés és fenntartás költségeit is mintegy 55. 000 Ft-tal támogatta.
1892.aug.22-én 9 órakor az alábbi szellemben rakták le az iskola alapkövét a tanári kar jelenlétében: „Virágozzék soká Isten dicsőségére, a Király örömére és Hazánk javára!”
A terveket a pesti Meixner Károly műépítész készítette, melyet a tantestület megtekintett és jóváhagyott. Az építés vezetője a nagynevű Schlichter Alajos győri építőmester volt, aki a 16 szakiparos cég munkáját összehangolta. (Közben olyan szoros kötelék alakult ki az iskola és közte, hogy a révais evező klub lelkes patrónusa is lett később.)
Az alapkőletétel után mindösssze 14 hónappal 1893. október 4-én (ma 130 évre)már birtokba is vehették a tanárok és a diákok az impozáns épületet, mely akkoriban gigaméretű iskolának számított az első tanévben itt tanuló 419 diákkal. Az átadás emlékét ma is az iskolába lépve a bal oldali emléktáblán olvashatjátok, amely a kezdetektől hirdette büszkén a megvalósulás tényét. A kétemeletes épületben 12 tanterem, 2 rajzterem, előadók, tornacsarnok létesült; megnyugtató helyet kaptak az iskola múzeumai (mai nyelven szertárak) a tanári ill. diákkönyvtár. Lenner Emil igazgató úr és családja is beköltözött a földszinti közel 200 nm-es lakásba. Újdonságnak számított a víz és villany bevezetése, bár a termeket még sokáig a folyosóról fűtötték.
Elindult egy igazi révais élet: koncertek, filmvetítések, nagy sportcsaták, korizások télen az iskola udvarán, nyári olaszországi utazások, sok száz kilométeres evezős túrák, az önképzőkör, ahol még Weöres Sándor is próbálgatta tollát…
És aminek Ti i,s Mi is részesei és folytatói vagyunk. Gondoljunk ma egy picit arra, hogy mi mindent megélt már ez az épület: világháborúkat, alakították katonai kórházzá, volt, hogy bencés diákok leltek itt új otthonra, vagy éppen zenészek vagy vegyészek koptatták az iskolapadokat.
Az érdekes nevű Ruby Miroszlav, aki rajzot tanított és a csónakegylet alapító elnöke volt, így emlékezik: „A főreáliskola főépülete kétemeletes ; arányaival, stílszerű elrendezésével, mely a legkisebb izében is teljes szimmetriával dicsekedhetik, csinos architektúrájával gyönyörű látvány, és elmondhatjuk, hogy az Győrváros középületeinek egyik legdíszesebbje..”
Nekünk, révaisoknak pedig még díszesebb!
Isten éltessen Jókai 21.! Jó öreg! Maradj mindig ilyen fiatalos, zajos, változz továbbra is, ahogy minden változik körülötted, és öleld kebledre a Téged szeretőket!
A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola a Liszt Ferenc utcából a Jókai u. 21.-be költözött, hisz a város nagylelkűen 16.000 FT tértékű telket adományozott az akkor még szinte üres Honvéd-ligetben, sőt az építés és fenntartás költségeit is mintegy 55. 000 Ft-tal támogatta.
1892.aug.22-én 9 órakor az alábbi szellemben rakták le az iskola alapkövét a tanári kar jelenlétében: „Virágozzék soká Isten dicsőségére, a Király örömére és Hazánk javára!”
A terveket a pesti Meixner Károly műépítész készítette, melyet a tantestület megtekintett és jóváhagyott. Az építés vezetője a nagynevű Schlichter Alajos győri építőmester volt, aki a 16 szakiparos cég munkáját összehangolta. (Közben olyan szoros kötelék alakult ki az iskola és közte, hogy a révais evező klub lelkes patrónusa is lett később.)
Az alapkőletétel után mindösssze 14 hónappal 1893. október 4-én (ma 130 évre)már birtokba is vehették a tanárok és a diákok az impozáns épületet, mely akkoriban gigaméretű iskolának számított az első tanévben itt tanuló 419 diákkal. Az átadás emlékét ma is az iskolába lépve a bal oldali emléktáblán olvashatjátok, amely a kezdetektől hirdette büszkén a megvalósulás tényét. A kétemeletes épületben 12 tanterem, 2 rajzterem, előadók, tornacsarnok létesült; megnyugtató helyet kaptak az iskola múzeumai (mai nyelven szertárak) a tanári ill. diákkönyvtár. Lenner Emil igazgató úr és családja is beköltözött a földszinti közel 200 nm-es lakásba. Újdonságnak számított a víz és villany bevezetése, bár a termeket még sokáig a folyosóról fűtötték.
Elindult egy igazi révais élet: koncertek, filmvetítések, nagy sportcsaták, korizások télen az iskola udvarán, nyári olaszországi utazások, sok száz kilométeres evezős túrák, az önképzőkör, ahol még Weöres Sándor is próbálgatta tollát…
És aminek Ti i,s Mi is részesei és folytatói vagyunk. Gondoljunk ma egy picit arra, hogy mi mindent megélt már ez az épület: világháborúkat, alakították katonai kórházzá, volt, hogy bencés diákok leltek itt új otthonra, vagy éppen zenészek vagy vegyészek koptatták az iskolapadokat.
Az érdekes nevű Ruby Miroszlav, aki rajzot tanított és a csónakegylet alapító elnöke volt, így emlékezik: „A főreáliskola főépülete kétemeletes ; arányaival, stílszerű elrendezésével, mely a legkisebb izében is teljes szimmetriával dicsekedhetik, csinos architektúrájával gyönyörű látvány, és elmondhatjuk, hogy az Győrváros középületeinek egyik legdíszesebbje..”
Nekünk, révaisoknak pedig még díszesebb!
Isten éltessen Jókai 21.! Jó öreg! Maradj mindig ilyen fiatalos, zajos, változz továbbra is, ahogy minden változik körülötted, és öleld kebledre a Téged szeretőket!
