- Iskolánk
- |
- Hírek
- |
- Oktatás
- |
- Tanórán kívül
- |
- Beiskolázás
- |
- Médiatár
Múlt, jelen, jövő
Győri Királyi Főbb Rajzoló Iskola
Glück József felvétele 1920 körül
Liszt Ferenc utca 6.
Révai Miklós emléktáblájaAz iskolánk Győr városában található. Jogelődje a Ratio Educationis által létesített Győri Királyi Nemzeti Főbb Iskola (1778-tól), valamint a Révai Miklós által megnyitott Győri Királyi Nemzeti Főbb Rajzoló Iskola (1787/88). Ez utóbbitól számították az intézet fennállását.
Révai Miklós (élt 1750-töl 1807-ig, költö, iskolaalapító és nyelvtudós. Verseskötetei: A magyar alagyák, Elegyes versek; Nyelvészeti munkái: Antiquitates Literaturae Hungaricae [Magyar Irodalmi Régiségek], Elaboratior Grammatica Hungarica [Tüzetes Magyar Nyelvtan]) 1787-töl 1795-ig volt a rajziskola tanára.
A XIX. sz. elsö felében Frumann Antal volt az intézmény legnevesebb tanítója: több középület terve, felépítése füzödik nevéhez. Az iskola tanítványai között találjuk gr. Batthyány Lajost, a györi akadémia tanulóját, aki egyúttal a rajziskolát is látogatta.
Révai Miklós (élt 1750-töl 1807-ig, költö, iskolaalapító és nyelvtudós. Verseskötetei: A magyar alagyák, Elegyes versek; Nyelvészeti munkái: Antiquitates Literaturae Hungaricae [Magyar Irodalmi Régiségek], Elaboratior Grammatica Hungarica [Tüzetes Magyar Nyelvtan]) 1787-töl 1795-ig volt a rajziskola tanára.
A XIX. sz. elsö felében Frumann Antal volt az intézmény legnevesebb tanítója: több középület terve, felépítése füzödik nevéhez. Az iskola tanítványai között találjuk gr. Batthyány Lajost, a györi akadémia tanulóját, aki egyúttal a rajziskolát is látogatta.
A Reáliskola évei
Morelli metszete az 1895-96-os értesítőből
Morelli metszete az 1895-96-os értesítőből
Korabeli tanterem szemléltető eszközökkelA szabadságharc után az intézet 1853-ban alreáliskolává fejlődött, hogy az iparos-kereskedö város igényeit jobban kiszolgája. Ennek volt jeles növendéke Liezen-Mayer Sándor, az európai hírű festőművész (1851/52 - 1853/54).
A társadalmi fejlődés követelményeihez igazodva 1872-ben született meg a város és az állam között a megállapodás: az alreáliskolát államosítják és főreállá fejlesztik. 1893-ban költözött mai épületébe. A főreáliskola (1873-1940) jeles szerepet játszott a város életében haladó gondolkodású, tevékeny tanári kara és tehetséges diákjai révén. Főként a századfordulótól 1920-ig virágzott sokoldalú tevékenységével az intézet. Jelesebb tanárok ez időből: Arany Dániel (1890-ben a középiskolai Matematikai Lapok elindítója. Emlékére országos Arany Dániel matematikai versenyt rendeznek), Dr. Vajda Emil, dr. Kovás Zoltán, dr. Polgár Sándor, dr. Lukács Károly. Tanulói közül nevesebbek: Riesz Marcell matematikus, Winter Ernő akadémikus, Zólyomi Bálint biológus, akadémikus, Weichinger Károly építész, műegyetemi tanár, dr. Farádi László ny.egy. tanár és eü. miniszterhelyettes, Kelen Imre világhírű karikaturista (USA), Polgár Dénes újságíró, majd dr. Fehér János orvosprofesszor. Kossuth-díjasok: Beke Ferenc, Kapuváry Jenő, Winkler Dezső, Farkasdi Zoltán - valamennyien mérnökök.
Gimnáziumi évek
A felújított homlokzat 1955-ben
A gimnázium új épülete 1970-ben készült
A Révai Miklós Gimnázium napjainkbanA két világháború között, 1935-től vált az iskola gimnáziummá. Az ötvenes években vegyes típusú lett: mintegy 20 évig szakközépiskolai osztályai is voltak. Második virágkora a hatvanas évektől a tagozatos osztályok belépésével kezdődött meg. Tanulmányi, sport és kulturális munkája révén az intézet fontos szepet játszik a megyében. A Révai gimnázium a továbbtanulni akaró, kíváló tehetségü diákokat vonzotta, s a tanári kar a szülők áldozatvállalásával eleget tudott tenni a megnövekedett igényeknek. Eredményeit országszerte ismerik.
1980-tól ismét csak gimnáziumi osztályokkal rendelkezik az iskola. 1992-től új osztálytípusokkal gyarapodtunk: hatévfolyamos képzés (1992); Arany János Tehetséggondozó Program (2000), nyelvi előkészítő osztály (2005) 5 évfolyamos képzések előkészítő évvel.
Az egyetemekre, főiskolákra diákjaink 94-97 %-át veszik fel, amely alapján az ország gimnáziumainak rangsorában kimagasló helyet foglal el iskolánk. Az OKTV-n több mint százan jutottak már az első 10 helyezett közé. Szinte valamennyi tantárgyból sikerült ez: a tanulók a helyezéseiket magyar, történelem, orosz, német és angol nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia, informatika, filozófia és földrajz, vizuális kultúra tárgyakból szerezték. A nemzetközi diákolimpián is kiemelkedően szerepeltek diákjaink.
1968: az iskola az Irinyi János Kémiai Verseny elindítását kezdeményezi. 1973: Az iskola kémiatanárainak kezdeményezésére elindul a Középiskolai Kémiai Lapok. 2001-től iskolánk magyar munkaközössége rendezi meg az országos Aranytoll Helyesírási Versenyt az Arany János Tehetséggondozó Programban tanuló diákoknak. Kiváló, válogatott sportolók - atléták, kézilabdázók, labdarúgók, sportlövészek, kajak-kenusok - végeztek a Révaiban. A kultúra számos területén (zene, tánc, színjátszás, képzőművészet stb.) mutatták meg az évek alatt tanulóink a tehetségüket, sokoldalúságukat - pl. Kisfaludy Napok
1980-tól ismét csak gimnáziumi osztályokkal rendelkezik az iskola. 1992-től új osztálytípusokkal gyarapodtunk: hatévfolyamos képzés (1992); Arany János Tehetséggondozó Program (2000), nyelvi előkészítő osztály (2005) 5 évfolyamos képzések előkészítő évvel.
Az egyetemekre, főiskolákra diákjaink 94-97 %-át veszik fel, amely alapján az ország gimnáziumainak rangsorában kimagasló helyet foglal el iskolánk. Az OKTV-n több mint százan jutottak már az első 10 helyezett közé. Szinte valamennyi tantárgyból sikerült ez: a tanulók a helyezéseiket magyar, történelem, orosz, német és angol nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia, informatika, filozófia és földrajz, vizuális kultúra tárgyakból szerezték. A nemzetközi diákolimpián is kiemelkedően szerepeltek diákjaink.
1968: az iskola az Irinyi János Kémiai Verseny elindítását kezdeményezi. 1973: Az iskola kémiatanárainak kezdeményezésére elindul a Középiskolai Kémiai Lapok. 2001-től iskolánk magyar munkaközössége rendezi meg az országos Aranytoll Helyesírási Versenyt az Arany János Tehetséggondozó Programban tanuló diákoknak. Kiváló, válogatott sportolók - atléták, kézilabdázók, labdarúgók, sportlövészek, kajak-kenusok - végeztek a Révaiban. A kultúra számos területén (zene, tánc, színjátszás, képzőművészet stb.) mutatták meg az évek alatt tanulóink a tehetségüket, sokoldalúságukat - pl. Kisfaludy Napok
Takács László Tanár Úr(†)
Iskolatörténeti források:
- A Győri Nemzeti Rajziskolától a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskoláig
(Győri Szalon 2016. Antalné Hujter Szilvia)
- Helytörténeti kalandozások 109.
(Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér 2017. Antalné Hujter Szilvia)
Néhány érdekesség az „oskoláról”
- Révai Miklós jelentkezett az országban másodikként (Baróti Szabó Dávid után) időmértékes versekkel, sőt az édes anyanyelv kifejezést is sokan Révaihoz kötik.
- Az iskola tanítványai között találjuk gróf Batthyány Lajost, aki mind a győri akadémiát, mind a rajziskolát látogatta.
- Iskolánkban tanított az országos hírű tornatanár, Magvassy Mihály, az arany érdemkereszt tulajdonosa, aki már az 1850-es években nagy buzgóságot fejtett ki a tornasport meghonosításában.
- 1854-ben végzett iskolánkban a győri születésű, de később Münchenben alkotó festőművész, Liezen-Mayer Károly, a romantikus történelmi festészet jeles képviselője.
- Arany Dániel a főreálban érettségizett, majd matematikatanári oklevelet szerzett. 1893 és 1896 között egykori alma materében tanított. 1893-ban megalapította a ma is működő Középiskolai Matematikai Lapokat.
- A tanácsköztársaság idején a helyhiány megoldására új telket jelöltek ki az iskolának (a régi kórház környékére), de az új épület örökre terv maradt.
- Klebelsberg Kuno kultuszminiszter 1925-ben az iskolában tett látogatásakor rajzai miatt dicsérte meg Zólyomi Bálint tanulót, aki később biológusként, Kossuth-díjasként, az MTA tagjaként írta be nevét a magyar tudománytörténetbe.
- Révais diák volt másfél tanévig Weöres Sándor, akinek két versét méltatja az önképzőkör érdemkönyve.
- Szondy György író az 1919/20-as tanévben oktatott iskolánkban, a „Turul” cserkészcsapat vezetője volt. Győrből Debrecenbe került, ahol felfigyelt egy 11 éves kislány irodalomszeretetére. Ő Szabó Magda írónő , aki egész életében szívesen emlékezett vissza szeretett tanárára.
- 1936-ban iskolánk filmvetítő gépet kapott, s ezen eleinte évente kb. 60 filmet vetítettek le, 1941-ben már 219 szalag állt rendelkezésre.
Federmayer István egykori tanár, igazgató, Révai-kutató írásait felhasználva
összeállította Szakácsné Szabó Anikó
összeállította Szakácsné Szabó Anikó
