Fáy Andrásné Dr. Csávásy Alice

Fáy Andrásné Dr. Csávásy Alice (1900-1997)

Aliz néniként pályája végén érkezett iskolánkba; négy évig tanított itt 1953-57 között. Életútja a 20. századi magyar törtenelem személyre szabott mása. Az Arad melletti Honctőn született, szülei - Ady szavaival élve - jellegzetes erdélyi ,,bús, bocskoros nemes"-ek. Csávásy Alice Ady iskolájában, Zilahon érettségizett 1918-ban. Mit sem sejtve a háború végkimeneteléről, a kitűnő képességű leányka beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára. Ez akkoriban még ,,férfias”  elhatározás volt, a "collegák" közt a "collegina" ritka volt, mint a fehér holló. Alice megállta a helyét, kitűnően, "Summa cum laude" doktorált filozófiából, a következő évben magyar-német szakos tanári diplomát is szerzett. Négy évvel a trianoni sorscsapás után döntenie kellett: visszamegy az elszakított Erdélybe, vagy a megmaradt magyar honban keres magának megélhetést. Fajó szívvel bár, döntött: 1924-ben elfoglalta tanári katedráját a győri Női Felső Kereskedelmi Iskolában.
Az európai műveltségű tanarnő (csak nyelvtudását említve: görög, latin, német, francia, angol) bekapcsolódott Győr város kulturális életébe is, mint a Győri Kisfaludy Irodalmi Kör egyetlen hölgytagja. 1939-ben kinevezték a leányiskola igazgatójává. A legnehezebb háborús időkben becsülettel vezette az intézményt, ám 1949-ben az új politikai kurzus leváltotta, sőt még a városból is száműzte. Négy évig Miskolcon irodai segédmunkával kereste meg a betevő falatot.  1953-ban került vissza Győrbe, miután korábbi igazgatótársa, Fáy András feleségül vette.
Kevés ideig, de maradandó hatással tanított iskolánkban. Bizonyság erre az egykori tanítvány, dr. Kőrös Erzsébet emlékezése: ,,Előadásmódja utánozhatatlan, szókincse ámulatkeltő, hangja puha, tanári jelenség volt a pici termetével is. Hangos szavára nem emlékszünk". Humorára, szellemes frissességére azonban emlékezhetnek a tantestület fiatalabb tagjai is, hiszen már nyugdíjasként minden összejövetelünknek sugárzó központja volt. Ismerte a titkot. Ha az örök élétét nem is, a lelki nyugalomét bizonyosan.
Megérdemelte, hogy a Székely himnusz hangjai mellett helyezzék örök nyugalomba a győri köztemető II. sz. parcellájában.