Tájékoztatjuk, hogy honlapunk a felhasználói élmény fokozásának érdekében ún. sütiket használ.
Facebook Levelezés Kréta

Dr. Vajda Emil


Dr. Vajda Emil (1858-1916)


A századelő nagy tanárnemzedékének egyik színes egyénisége Székelyudvarhelyről került iskolánkba 1897-ben. Természetesen „szolgálati érdekből", de köztudomású volt az előzmény: sikeresen tevékenykedett az országgyűlési választáson az ellenzéki jelölt érdekében.
Szülővárosából, Kolozsvárról 1882-ben magyar-német szakos tanári és hegedűművészi oklevéllel érkezett a székelyudvarhelyi reáliskolába, és szerzett még tornatanító es gyorsírástanár oklevelet is. Tanítja szaktárgyait, emellett az iskolában · énekkart és zenekart szervez, de van felnőtt kórusa is. Igazgat egy ipariskolát, megalapítja és szerkeszti a Székelyudvarhely című lapot. Könyvet ír Kossuthról, aztán útikönyvet, iskolatörténetet, emlékalbumot, ma úgy mondanánk, helyismereti műveket; a székelyudvarhelyi másfél évtizednek 12 kötet a termése.
A kisvárosban a művelődés mindenese volt, függetlenségi párti nézetekkel. Politikai felfogása Győrött sem változik, munkássága viszont egy fejlettebb munkamegosztásba kapcsolódik. Tanítja szaktárgyait - és még a történelmet is; ennek (és a magyarnak) a tanítására az alsó osztályokban minden tanárnak kötelező vizsga alapján jogosítványa van. Gyorsírást tanít az induló kereskedelmi ·fiúiskolában is.
A korábbi szavalókör helyébe megszervezi az önképzőkört, és Révaról nevezi el. Ez a szervezeti forma a reformkori kezdetek szellemében elsősorban a magyar irodalmat ·művelte előadásokkal, vitákkal, versmondással. (Érdekes, hogy szavalóversenyen akkoriban elkülönítették a víg es a komoly műfajokat) Önképzőköri feladat volt a - mostaninál sokkal gyakoribb - iskolai ünnepélyek rendezése is. Az önképzőköri alapszabály tükrözte a reálisiskola új igényeit is. „Ezen kívül bármely irányú tudományos értekezés vagy felolvasás kepézheti a gyűlések tárgyát." Ennek megfelelően a századelő országosan, vagy helyileg jeles személyiségeit találjuk Vajda önképzőkörének tisztségviselői es aktív tagjai között: Erdély  Ernő, Polgár Győző, Szávay Zoltán, Riesz   Marcell, Kozma Lajos, Zechmeister László, Petz Aladár. Ő maga  pedig  alapítója és agilis tagja volt a Kisfaludy  Irodalmi Körnek.
Tevékenysége természetesen kiterjedt az iskola zenei életére is.  Az úttörő itt  Kirchner Elek volt, a város tehetséges es sokoldalú muzsikusa, aki nemcsak az énekórákat látta el, hanem énekkart is szervezett. Ehhez kapcsolódva Vajda zenekart szervez, és általánosságban is a középiskolai ének- és zeneoktatás országosan elismert szakértője. Ő a téma előadója az 1907-i pécsi es az 1910-i budapesti zenészkongresszuson.  Egyik alaptétele, hogy eredményes zenei nevelést külső óraadótól nem, csak kellő zenei képzettségű tantestületi tagtól lehet remélni.
Sokoldalúan van jelen a város zenei életében is. Pár hónappal ideérkezése után már vonósnégyessel lép a nyilvánosság elé, 1899-től a Győri Ének- és Zeneegylet férfikarának vezetője, maid az egylet zeneiskolájának irányítója, szervezeti megszilárdítója. Társszerkesztője a Győrött országos érvénnyel megjelenő, 1905-ben mar Bartókot is közlő Magyar Lant című zenei szaklapnak. Zenei felfogása ugyan még a nagy fordulat előtti, de annyiban már Kodály előfutára, hogy a zenének, kivált az együttmuzsikálásnak nevelő, társadalomformáló erőt tulajdonit. Ennek a zenének hagyományos hangszere Magyarországon a hegedű, és hangszeres fellépéseit éppen a magyar zenei hagyomány ápolása tette emlékezetessé. Egyebkent monográfiája jelent meg a hegedűről és a hegedűitanításról. A karmesteri jubileumára megjelent Emléklapok jótékony célú hangversenyeinek hosszú sora mellett felsorolja újságcikkeit is. Ebből egy sokirányú érdeklődésű, társadalmi felelősséget érző egyéniséget ismerünk meg. Ugyanezt mutatják felszólalásai is város tanácsában.
A világháború kitörése megrendíti, a hadba vonultak helyett még több munka háramlik rá. Közben egészségi állapota is romlik, s mikor 1916 őszén hat gyermeke közül a legidősebb, nevének örököse meghal, ő is összeroppan, utánahal.
Sírja a köztemetőben, árnyékában a közéleti nagyságokénak, egy szerény fekete sírkő, neve fölött az arcképével. Közel a főúthoz, meg lehet találni.
Grábics Éva, 1988

Révai Baráti Kör

Révai baráti kör

Révais voltál?
Jelentkezz a baráti körbe!
Itt találsz információt!
 

DÖK

Révai Alapítvány

Révai alapítvány

Fontos neked a nagymultú?
Támogasd az adód 1%-ával!
Nézd meg mire költjük!
 

Kollégium

Révai Kollégium

Kollégista vagy?
Kollégista szeretnél lenni?
Tájékozódj ezen a linken!